A bicskei Szent László Általános Iskola története, bemutatása
A kultúra, s ezen belül a nevelés-oktatás nemzeti létünknek, fennmaradásunknak egyik tartó pillére. Ezért össznemzeti érdek jó iskolák létesítése.
A rendszerváltozás során komoly társadalmi kezdeményezés alakult ki az egyházi iskolák újraindításáért, hiszen „aki pedig az örök élet fényében gondolkodik, Krisztusra épít iskolát, országot, életet”.
Városunkban is ezek a gondolatok vezérelték az egyházközség néhány tagjából, pár jószándékú szülőből, pedagógusból álló szerveződést, a Szent Imre Egyesületet, amikor a ’90-es évek elején kereste a megoldást arra, hogy emberszolgáló, értékőrző-és teremtő tevékenységével a katolikus egyház miként lehetne ismét aktív részese Bicske város köznevelésének-közoktatásának.
Ennek eredményeképpen jött létre és indította el első osztályát felmenő rendszerben, 1996. szeptember 1-jén iskolánk, a Szent László Általános Iskola, abban az épületben, amely 1948-ig a Római Katolikus Egyház tulajdonát képezte, s melyet a fennálló törvények értelmében nevelési, oktatási célra visszaigényelhetett. Büszke vagyok arra, hogy a bicskei katolikus általános iskola újjáalapításában – alapító egyesületi tagként – tevékenyen részt vehettem, s arra is, hogy tantestületünkből még három pedagógus (az igazgatóhelyettes, az alsó tagozatos munkaközösség vezetője, valamint egyik felső tagozatos tanárunk) szintén alapító tag.
Az iskola titulusát tudatosan választotta Szent Lászlóról, a lovagszentről, ezzel kettős vonzásba állítva programját.
Egyrészt a magyar szent vonzásába, akinél a vallásos és a nemzeti erények teljes egységben, harmóniában jelennek meg, úgy, hogy mindegyik emeli a másiknak fényét, értékét, s akinek a személye köré a magyar történelem, irodalom és művelődéstörténet számtalan fejezete is csoportosítható. Másrészt a lovag vonzásába, tudatosan vállalva a nevelés során a hősi erények felmutatását, amelyek László alakjában megfogalmazódnak.
Nehéz, küzdelmes szellemi építkezés következményeként jutottunk el idáig, s ma már mondhatjuk, hogy iskolánk Bicske városának, a kistérségnek és az egyházmegyének is az egyik színvonalas, biztos lábakon álló, még szebb jövő elé néző nevelési-oktatási intézménye.
Az elmúlt bő két évtized kitartó, lelkiismeretes, minőségi szakmai munkája sikeresnek mondható.
Ma már intézményünk jól illeszkedik a város nevelési-oktatási és kulturális életébe; országos mérési eredményeink, középiskolai felvételi mutatóink, versenyeredményeink figyelemre méltóak, sőt kiválóak. Egyre több igényes szülő választja a keresztény értékek mentén történő színvonalas nevelést – oktatást, így gyermeklétszámunk lassan, de egyenletesen növekedett az évek során: az első osztályunk 23 tanulóval kezdte a tanévet, ma pedig 230 – 240 diák tartozik iskolánk közösségébe.
A hosszú évek alatt olyan motivációs környezetet teremtettünk növendékeinknek, amely serkenti, előre viszi őket.
Mindinkább azt érezhetjük, hogy a ránk bízott növendékek lelki-erkölcsi-szellemi és testi neveléséhez jobb és jobb lehetőségekkel rendelkezünk.
Ennek megfelelően oktatásszervezési feladatainkat, tevékenységeinket gyermekközpontú megközelítés, korszerű módszerek – eszközök, tanítási eljárások, munkaformák jellemzik. Mindezek mellett rendező fegyelmet, oldott, családias, biztonságos, törődést nyújtó légkört teremtettünk, teremtünk tanítványainknak.
Iskolánk újraindításával azt az utat választottuk, amelynek értelmében az ismeretközlő tanítás és a nevelés egymástól elválaszthatatlan, és mindez a hit világának megismerésével ötvöződik. Különösen nagy kihívás ez mai korunkban, amikor sok társadalomban széttöredezik a kép az emberről, a világról, a megismerhető igazságról, az elsajátításra érdemes tudásról és munkáról.
Az egyházi iskolába járó diákok egy szép hagyományokkal rendelkező, lelki-szellemi család élő közösségébe tartoznak. Iskolánk is egy ilyen lehetőség a város, illetve a környező települések családjai, gyermekei számára.
Fenntartónk – a Székesfehérvári Egyházmegye – és az iskola közötti kapcsolat egyik eleme a püspöki biztos személye, aki a mindenkori bicskei katolikus plébános.
Infrastrukturális jellemzők, nevelési környezet:
Iskolánk Bicske város központjában, kertvárosi övezetben, műemléki környezetben található
Az épület az újraindítás óta több ütemben alakult át, bővült, s ma már a jól felszerelt iskolák közé tartozik. Fenntartónk, a székesfehérvári püspökség jóvoltából, pályázati erőforrásokból, szülői alapítványi támogatásból több kisebb lépésben gyarapodott, illetve újult meg az iskolaépület: ebédlő, tanári szoba, osztálytermek, mosdók kerültek kialakításra; korszerű világítást kaphattunk; könyvtárral, informatika szaktanteremmel és újabb vizesblokkokkal javítottuk az épületkörnyezeti feltételeket; korszerű ebédlőt alakítottunk ki; egy csodálatos, minden igényt kielégítő tornateremmel is bővültünk, emeletén szaktanteremmel, foglalkoztatókkal; az elmúlt tanévben és idén pedig iskolánk épületén energetikai megújítás (hőszigetelés, nyílászárók cseréje, radiátorok cseréje, napelemek beépítése) is történt, történik; közben folyamatosan korszerűsítettük, szépítettük a külső tereket, az udvart, a belső termeket, a folyosókat, az aulát; kisebb átalakításokat végeztünk a hatékonyabb oktatásszervezés, a minőségi munkavégzés érdekében; tárgyi feltételeink is egyre kielégítőbbek, a mai kor igényeinek megfelelőbbek lettek. Különféle IKT-eszközökkel is gazdagíthattuk az iskola felszereltségét (interaktív és infra táblák, projektorok, laptopok stb.). Ezen eszközök bevezetése, alkalmazása fokozatosan a tanítási-tanulási folyamatok mindennapos részévé vált. Ezzel nem csak módszertani kultúránk szélesedett, hanem digitális kompetenciánk is fejlődött, és az információs műveltséget is elmélyíthettük.
Kulcsfolyamatok (nevelés – oktatás):
Az egyházi iskolák nevelési tevékenységének köre kitágult: összetettebb és szakosítottabb lett, mivel ma már az iskolán kívüli nevelési helyzetekre is figyelni kell. Ezek az új követelmények a hagyományos tartalmi és szakmai feltételeken túl új nevelési látásmódot is megkívánnak.
Iskolai pedagógiánk Boldog Apor Vilmos püspök gondolataira épül: „Mindenkihez van szavunk, mindenki iránt van szívünk, mindenkit meg akarunk óvni a rossztól, megerősíteni a jóban… .”
Célunk, hogy olyan diákok kerüljenek ki iskolánkból, akik meg tudják különböztetni a jót a rossztól, és van erejük a jót választani. Segítjük növendékeink istenhitét felébreszteni, majd megerősíteni, hogy később is mindenben keresni tudják Isten akaratát. Fontos, hogy munkájukban, meggyőződésükben kitartó, művelt, hazáját szerető, keresztény világnézetű fiatalokat neveljünk. Ennek megfelelően nevelési programunk az egyetemes és katolikus keresztény értékekre és emberképre épül. Iskolánkat a családias, biztonságot, törődést nyújtó légkör jellemzi. Nyolc évfolyamos, alapozó oktatásunkban a népszokások-néphagyományok átörökítése, széleskörű alapműveltség biztosítása, a tanulás módjainak megtanítása, és az intellektus fejlesztése mellett a kreativitás formálása is kiemelt helyet kap.
Alsó tagozatunk 1-4. évfolyamon két tanítós iskolaotthonos-jellegű, tantárgycsoportos rendszerben tanít. Idegen nyelv tanulására 2. osztálytól nyílik lehetőség: német vagy angol nyelvet választhatnak növendékeink. Heti rendszerességgel képességfejlesztő és felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Személyiségformálásukban fontos szerep jut a rendszeres, heti ritmusú szabadidős tevékenységeknek is, melyeket részben osztály szinten, részben tagozati szinten tartunk. Kiemelt helyet kap 1. és 3. évfolyamon a „Kreatívkuckó” művészeti projektünk, 2. és 4. évfolyamon pedig a „Logi-matek” elnevezésű projektünk. A néptánc is fontos formája a népszokások megismerésének, megélésének, ezért 1-6. évfolyamon néptánc oktatást biztosítunk.
Felső tagozatos diákjaink a tehetséggondozás jegyében 5. osztálytól emelt óraszámban (heti 5 óra) tanulhatják a választott idegen nyelvet, heti két órában pedig csoportbontásban tanítjuk a matematikát, a magyar nyelvet és irodalmat. A 7-8. évfolyamon történelmi-, illetve társastáncot sajátíthatnak el diákjaink.
A hitre nevelés legfontosabb színtere a tanrendbe illesztett heti két hittanóra, melyet felekezeti szinten is tudunk biztosítani.
A tehetséggondozást a reál és humán műhelymunka egészíti még ki. Ezekre a foglalkozásokra a tanulók az osztályfőnök és a szaktanár véleménye, javaslata alapján kerülhetnek be. Ezeken kívül a 8. évfolyamon középfokú iskolai előkészítőre járhatnak a gyerekek.
Stúdium/tanulószobai keretek között készülhetnek fel növendékeink a másnapi tanórákra, a projektmunkákra, kiselőadásokra, egyéb, beszámolásra alkalmas munkákra, feladatokra.
A tanórán kívüli tevékenységek gazdag tárházát biztosítjuk tanulóinknak (évente általában 15 szakkör működik, sok kirándulást és nyári táborokat is szervezünk).
Kiemelt programjaink részben a szakrális ünnepek köré szerveződnek, részben szakmai rendezvények. Több házi és egyházmegyei vetélkedőt, versenyt szervezünk, bonyolítunk le.
Iskolánk keresztény, katolikus jellege alapdokumentumainkban is megfogalmazódik. Helyi tanrendünkben, programunkban megfogalmazott rövid hitvallásunk: „Nőni kell és nőni csak az ég felé lehet.” (Dr. Korzenszky Richárd).
Házirendünkben (Etikai Kódexünkben) is megfogalmazzuk a katolikus iskola feladatát:
„Az iskola: hely, ahol a műveltség módszeres és kritikus elsajátítása által kiformálódik a teljes ember. Az iskolának kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit azért, hogy mozgassa az egyén lelki működését, és segítse őt abban, hogy az erkölcsi szabadságra eljusson.”
Az iskola akkor tud felelős, szabad és erkölcsileg helyes döntésekre képes személyiségeket nevelni, ha a tanulókat alkalmassá teszi arra, hogy fokozatosan rányíljanak a valóságra, és kialakítsanak maguknak egy határozott világnézetet.
Nevelői hivatásunk gyakorlásában Isten a törvényadó, ez az elv vezérel bennünket tevékenységünkben és emberi kapcsolatainkban úgy, hogy ez nem vezet öntörvényűséghez, az egyházi és társadalmi normák áthágásához.
A tanulókkal szemben támasztott viselkedési, etikai elvárásaink közül az egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályok iskolánkban a következők:
Iskolánkban minden tanulóra és pedagógusra kötelezően vonatkozó köszönés:
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!” Válasz: „Mindörökké, amen!”
Keresztény katolikus életünkhöz tartozik a vasár- és ünnepnapi szentmisén való részvétel. Az osztályok osztálymiséken és a meghatározott ünnepnapokhoz tartozó szentmiséken vesznek részt. Az ezekről való hiányzást – az egyéb iskolai hiányzásnak megfelelően – igazolni kell (ugyanezek vonatkoznak a nem katolikus gyermekekre is, a saját felekezetükre vonatkoztatva).
Minden tanítási napot közös elmélkedéssel, reggeli imával kezdünk.
Péntek reggelenként osztályfőnöki tanórába építve tagozati szintű diákmisét tartunk.
A tanévet közös ünnepi szentmisével kezdjük és fejezzük be. (Veni Sancte, Te Deum)
Ballagó diákjaink szentmise keretében is elköszönnek iskolájuktól.
Minden évben megemlékezünk iskolánk védőszentjéről (Szent László családi nap).
Időszakos hitéleti programjaink az éves munkaterv alapján:
Adventi időben
segítjük és szorgalmazzuk a rorátékon való részvételt,
adventi lelkigyakorlatot szervezünk,
gyónási lehetőséget biztosítunk,
közös karácsonyi ünnepséget szervezünk,
adakozásra buzdítjuk a tanulókat.
Vízkeresztkor
részt veszünk iskolánk „házszentelésén”.
Nagyböjtben
nagyböjti lelkigyakorlatot szervezünk,
gyónási lehetőséget biztosítunk,
keresztútjárást tartunk,
adakozásra buzdítjuk a tanulókat
Az iskolánkban tanító pedagógusokra a Magyarországi Katolikus Egyház köznevelési intézményeiben dolgozó pedagógusok számára készült Etikai Kódex normái az iránymutatók.
A fentiek szellemében nevelve a ránk bízott gyermekeket, hisszük, hogy iskolánk a pedagógiai hozzáadott érték – ami nem más, mint amit pedagógusaink, intézményünk tesznek hozzá ahhoz, ami a hozzánk került tanulókban már eleve megvan – tekintetében igen színvonalas munkát végez, amit évről évre a kiváló országos mérési eredményeink és beiskolázási mutatóink, valamint a rengeteg szülői, volt tanulói pozitív visszajelzés is alátámaszt. Sokat nyújtunk a nálunk tanuló gyermekeknek, s a ballagások alkalmával mindig nehéz szívvel, de büszkén, hittel, reménnyel, szeretettel bocsátjuk útjukra végzős növendékeinket, útravalóul egy ősi ír áldás kíséretében:
„Áldott legyen a fény, mely rád világít, és mely benned van!
Az áldott napfény sugározzon be téged, és melegítse föl a szívedet,
Míg úgy nem lobog, mint kandallók tüze!
Így minden idegen melegedni jöhet hozzád, és minden barátod is.
Sugározzék szemedből a fény, mint ablakba állított gyertya fénye,
Mely a viharban vándorlókat hívogatja!
Áldott legyen a rád hulló lágy eső!
Hulljanak lelkedre a cseppek, és csalogassák a virágokat,
Hogy illatukkal megteljék a levegő!
De áldott legyen a nagy vihar, és rázza meg lelkedet,
Hogy fényesre és tisztára mossa, és sok kis tavacskát hagyjon hátra,
Mikben megcsillan az ég kékje, és időnként egy csillag is!
Legyen áldott a Föld, az egész földkerekség,
Hogy mindenütt kedvesen fogadjon, bármerre is vezessen utad!”
Hetényi Anikó
igazgató