Székesfehérvár - Öt csapat versengett csütörtökön a Lapot a Diákoknak! médiavetélkedő megyei fordulóján. A hírlap megmérettetésén a bicskeiek nyertek.
Negyedik éve vesz részt a Pannon Lapok Társasága a Lapot a Diákoknak! médiavetélkedőn, amelynek megyei fordulójáig a szerkesztőségek válogatják ki a jelentkező csapatokat. Ma a Fejér Megyei Hírlap döntőjét rendeztük meg, melyre öt általános iskolás csapat érkezett. Innen az országos döntő következik..."
A Föld napja (április 22.) célja, hogy különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
Magyarországon 1990 óta rendezik meg.
Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. (Azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett.) Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Passió - A latin szó jelentése: kínszenvedés, de Jézus szenvedésének történetére szokták alkalmazni. A szenvedéstörténet a virágvasárnaptól nagypéntekig tartó időszakot öleli föl.
Március idusa március 15. ünnepélyes, választékos megnevezése. Március 15-e különös jelentőségű azóta, hogy Brutus és társai Julius Caesart ezen a napon ölték meg. Magyarul az idus szót kizárólag március 15. megnevezésére használjuk, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc e jeles napjára emlékezve.
Iskolánkban hagyományosan, az ünnep előtti napokban, történelmi vetélkedőt rendezünk, ahol játékos feladatok megoldásával a felsősök megmutathatják tudásukat.
A gergelyezést IV. Gergely pápa (827–844) vezette be, az iskolák, diákok egyik védőszentje, Nagy Szent Gergely (szül. Róma, 540 körül – megh. Róma, 604. március 12.) tiszteletére. Az ünnepet Gergely napon tartották meg, amikor a falusi iskolás gyerekek házról-házra jártak, miközben daloltak és különböző szereposztásos játékokat adtak elő. Céljuk az iskolába még nem járó gyerekek befogása és a tanítónak szánt ajándékok összegyűjtése volt. Akkoriban március 12-én kezdődött mindig az iskola, a nagyobb diákok ünneplőbe öltöztek, kezükben szalagokkal feldíszített mogyorófapálcát tartottak, kalapjukba pedig virágot tűztek. A szülők tojással és süteménnyel ajándékozták meg a toborzókat, amit másnap együtt fogyasztottak el. A kéregetést (mendikálás) az "Adjatok szalonnát, omne dignum leverendum laude..." ritmusa kísérte.A Gergely-járás valaha egész Közép- és Nyugat-Európában népszerű szokás volt.
Először került megrendezésre iskolánkban az egyházmegyei Műveltségi vetélkedő, magyar irodalom, rajz, zene és történelem ismeretekre alapozva. A versenyen a 7-8-os korcsoportban 6 csapat vett részt. Az első fordulóban a feladatok nem mentek annyira jól, ennek ellenére a pontozások alapján mi vezettünk. Néhány forduló után a vezetést a csak fiúkból álló budakeszi csapat vette át, akik a vetélkedő győztesei is lettek, bár az állás mindvégig szoros volt, a többiek is nagyon jól teljesítettek, szép eredményt értek el.
A mi csapatunk egész idő alatt nagyon jól érezte magát, jól szórakozott és könnyedén dolgozott együtt, annak ellenére, hogy nem vagyunk mindannyian osztálytársak. A feladatok kellően nehezek, de átláthatóak és jól szerkesztettek volta.
Február 11-én és 12-én farsangi mulatságon vehettek részt tanulóink.
A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz "húshagyó keddig", vagy "hamvazószerdáig".
Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük.
Hazánkban - elsősorban német hatás eredményeként - a középkorra tehető a farsang kialakulása. Elterjedése 3 fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében.
Idén, már sokadik alkalommal rendezte meg iskolánk a hagyományos vers- és prózamondó versenyt. A Magyar kultúra napja alkalmából rendezett esemény minden nézőnek, tanárnak, diáknak, szülőnek, zsűritagnak felejthetetlen pillanatokat szerzett.
Karinthy és szerzőtársai műveit hallgatva, zsűritagként, szokatlan gondolatok forogtak fejemben: Vajon mit, miket gondolhatnak Karinthy-ék ott fenn, a mennyben. Az nem kérdés, hogy nyilván melegség, boldogság, öröm önti el szívüket.
Az idei a vers- és prózamondó versenyt sikerült még jobbá, még érdekesebbé tenni. A zsűritagok ugyanis nem csak iskolánk tanárai voltak, hanem a gyermekothon iskolájának igazgatóhelyettese, a budaörsi múzeum munkatársa, és mint minden évben, egy nyolcadikos diák (idén jómagam) is.
Mivel a versenyzők között a küzdelem oly szorossá vált, hogy igazságtalanság lett volna csak egy arany, ezüst és bronz oklevelet kiosztani, ezért a zsűri úgy döntött, hogy többeket is jutalmaz. A közönségszavazás végeredménye viszont már sokkal egyértelműbb volt. A nyolcadik osztályos Baranya Flórián kapta.
Reményeim szerint, még sok ilyen hangulatos, családi rendezvény lesz iskolánkban.
2009-2010
